Pesten is iszonyú nagy tócsák vannak a járdákon a folyamatos esőzések miatt. Az ernyőt lóbálva a kezemben próbáltam kikerülni a nem elenyésző méretűeket a belvárosban, ami azt jelentette ugye, hogy nem egyenes vonalon haladtam, hanem a tócsák alakját vette fel az útvonalam. A semmiből felbukkant egy biciklis a hátam mögött. Kihangsúlyozom, hogy NEM kijelölt bicikliúton közlekedtem, hanem az Arany János u.-ban, szabályosan CSAK a gyalogosok számára létrehozott járdán:
- Hihetetlen, hogy az Istennek sem tudsz egyenes vonalban menni - mondta nem kevés türelmetlenséggel a hangjában.
- Deeee ez NEM bicikliút...
- Kuss!
:-))))))))
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése