Ma egész nap a gordiuszi csomós válaszon röhögtem, amikor csak eszembe jutott :-)))). Meg az emil többi részén is, ami még ennél is sokkal viccesebb volt. Volt ott szó Johnny Deppről meg Angelina Jolie-ról (lehet, hogy nem jól betűztem), egy író tollából. El lehet képzelni. Na mindegy. Csillogó szemekkel vigyorogtam az emberekre (félelmetes, hogy mennyire gyorsan regenerálódik az ember a mélyből, ha nagyszerű és vicces barátai vannak, akik felvidítják hipp-hopp. Naponta áldásba foglalom a nevüket), egyszerűen nem tudtam nem kacagni belül. Szerencsére kívülre ez csak folyamatos mosolyként jelent meg. Bár szoktam röhögni néha hangosan is az utcán, ha valami extra vicces történik, és nem tudom kiverni a fejemből, de ha az nem zavar, amikor hangosan zokogok, akkor az meg főleg nem, ha fennhangon röhögök. Hát én már csak így működöm. Nem vagyok a megjátszós fajta, mások véleménye meg már rég nem szokott zavarni (érdekelni érdekel, nem azt mondom, hogy nem, mert tiszteletben kell tartani mindenki véleményét, de amíg nem okozok lelki vagy testi sértést másnak, addig szabadon azt tehetek, ami jól esik, vagy amit épp szükségesnek érzek. Inkább a kínos pillantások, mint a gyomorfekély, így gondolom). Azért nem vagyok őrült, és nem csinálom ezt minden nap, akkor már bezártak volna :-))). Szóval teljesen normális vagyok ám, csak nevetni nagyon szeretek. Akár hangosan is.
Na de nem is ezért ragadtam billentyűzetet, hanem mert nagy szeretettel meghívok mindenkit, aki a közelben tartózkodik és kedve szottyan egy nagyon szép koncertet meghallgatni. Ez pedig a karnagyunk doktori koncertje lesz (karnagyok is lehetnek zenetudományos doktorok), erre invitálok minden kedves érdeklődőt. Hosszú idő óta az egyik leggyönyörűbb (és legnehezebb) műsorunk lesz, kár lenne kihagyni. A remek alkalom
18.30-kor lesz az
ELTE Aulában (a jogi kar dísztermében), a
Bp. V. Egyetem tér 1-3 szám alatt.
A belépés ingyenes.
Szóval szeretettel várunk mindenkit.
3 megjegyzés:
Szia! Bár azt nem tudom, mi volt az a vicces bejegyzés v. válasz, de a "működési módod" nagyon ismerős. Ui. én is ilyesmiket csinálok manapság: az egyik nap mélypont, másnap meg tök jól vagyok. Ez legutóbb annyira meglepett, hogy elkezdtem magam figyelni, hogy is vagyok minden nap. Elég mókás;)
Sokan ezt nem szeretik (v. nem értik?) egyébként, az az érzésem. Ui. nem szokványos. Valaki vagy legyen jól, vagy legyen rosszul: de akkor jó sokáig (különben milyen "rosszullét" az ilyen?:)
Az szerintem egyértelmű, ha valaki több hétig nagyon nincs jól, akkor még sokat kell dolgoznia magán.
És nagyon köszönöm a meghívást, kedves! Megpróbálok még valakit beszervezni.
nagyon jó, gyertek csak.
szerintem akkor is nagyon sokat kell dolgoznia az embernek magán, ha jól van. erről szól az élet... mondjuk akkor könnyebb észrevenni, hogy min kell dolgoni, aha nincs jól, mert akkor az adja magát. de ha jól vagy is van mit megfigyelni, csak akkor legalább kellemesen teheted. úgyis előbb-utóbb jön egy nagy feladat szenvedés képében, addig legalább kihasználhatja az ember a csendes (értsd: kellemes érzéssel járó) tanulás lehetőségét. de akkor is van mit.
Megjegyzés küldése