2009. január 28., szerda

Az élet gyöngyei

Az első két nap. A Camino narancssárgájától eltérően a magyar út naplója lila lesz.

2008. augusztus 22.
Mátraverebély-Szentkút - Hollókő


Via Margaritarium - a magyar zarándokút, a Camino legkeletibb szakasza, amely
Mátraverebély-Szentkúttól indul, és Maria-Zellig tart. Jó hosszú, kb egy hónapos séta, de én csak egy hétig értem rá, azalatt a Pilisben lévő Tokodig jutottam el. Együtt kezdtük, öt napig együtt is vándoroltunk, de kedd este Barbinak haza kellett mennie, így én még egyedül folytattam 3 napig, és csak péntek este jöttem haza. Voltak kalandos részek is abban a három napban, ami nálam nem meglepő :-)))).

Augusztus 22-én pénteken indultunk el Barbussal busszal. A Szentkútnál elsétáltunk a remete barlangokhoz, ahol gyertyát gyújtottunk, majd elindultunk a zarándokút spéci jelzésén: a sárga gyöngysoron. Eleinte azt hittük, hogy végig a kék jelzést követi, de egyáltalán nem. Ez nem a kék-túra útvonala, néha mindenféle más színű és formájú jelzésekre tér át, figyelni kell. Van egy zarándokkönyv is, ahol pecsételni lehet a szállásokon, de csak a Kálvin téren lehet kapni Pesten mint kiderült, és hazaérkezve Nyíregyházáról előző nap nem volt időm beszerezni. Kerestük Szentkúton, mégiscsak onnan indul a zarándokút, hátha van a templomban, de nem jártunk sikerrel, amit nagyon sajnáltunk. Szép kis kiadvány egyébként. Nem baj, majd jövőre... (Habár nagy terveim vannak a jövő nyárra, lehet, hogy nem fog beleférni a magyar út folytatása - ami egyébként pont Bakonybél felé megy, érdekes... Na de abszolút zárójel bezárva.)

Na tehát nekiindultunk, és Sámsonházán, Nagybárkányon, Garábon és Felsőtoldon keresztül el is jutottunk Hollókőre. A hivatalos zarándokszállást már előre lefoglalta 14 vándor, így egy magánházhoz kellett mennünk, ahol két egybenyíló szobában aludtunk 3 spanyol lánnyal. Nagyon örültem az áldásos előrelátásomnak, merthogy vittem magammal füldugót (na igen... csak egy év telt el azóta, hogy a spanyolok hangerő-beli szokásait megismertük... Nehéz lenne elfelejteni). Én úgy aludtam mint a bunda! Arra sem ébredtem fel, hogy reggel átcsörtettek a szobánkon nyilván többször is.

Reggel a házigazdánk beöltöztette Barbust hollókői népviseletbe, aztán továbbindultunk. Hollókőn van egy gyönyörű vár is, érdemes egy látogatásra. (Általános iskolás felsős koromban vándortáboros voltam, évente két hetet vándoroltunk az országos kéktúra vonalán. Hollókő szépsége nagyon erősen megmaradt bennem, pedig annak már 25 éve, hogy ott
jártam a táborral... A világörökség része lett azóta, nem véletlenül. Örültem, hogy arra vitt az utunk.)

2008. augusztus 23.
Hollókő - Nógrádmarcal

Hollókőről Nógrádsipeken keresztül Nógrádmarcalig vándoroltunk. Itt egyenesen a polgármestert kellett hívnunk szállás ügyben. A vendégház foglaltsága miatt az idén bezárt iskolában aludtunk matracon. Na ezt a helyet igazán élveztük. Az iskola egyetlen osztályteremből áll, és nincs zuhanyzó, csak lavór :-)))). Kimentünk az udvarra lavóros fürdeni.

Nem volt kajánk, mert azt hittük, hogy majd találunk valami vendéglátóipari egységet, ahol
meleget ehetünk. A polgármester a képünkbe röhögött, és megkérdezte honnan jöttünk :-))). (Alapjáraton is nagyon szarkasztikus volt, amit én nem nagyon kedveltem először, de aztán megértettem a rossz kedvét, amikor megtudtam, hogy ő volt a bezárt iskola igazgatója és tanára is... Nagyon keserű volt, végig politizált - amivel én nem tudtam mit kezdeni, mert egyébként sem teszem, nemhogy egy zarándokúton, aminek egész más a rendeltetése... Na mindegy.) Szóval nem volt kajánk, fordult egyet az autójával, és hozott nekünk otthonról. Hozott egy darab szalonnát is, mert azt mondta az arcunkra volt írva, hogy azt ennénk (egyébként tényleg gondoltuk, hogy milyen jó lenne sütni, majd veszünk egy boltban - ami szintén nem volt a faluban). Szalonnát vegásan is imádok sütni, azt bármikor.

Aztán elmentünk a kocsmába este, amikor kinyitott, és elhatároztuk, hogy iszunk gyömbér üdítős sört. Vicces volt, hogy a sört üvegben kaptuk, de nem volt üveges üdítő, csak a másfél lityós nagy kiszerelés, nekünk pedig csak 2-2 deci kellett.

- Van műanyag pohara? - kérdeztem a
kocsmárost.
- Nincs - vágta rá azonnal.
- Hú, akkor bajban vagyunk, mert nem tudjuk hogyan szállítsuk el a kétszer 2 deci üdítőt.
Erre
mosolyogva előszedett két műanyag poharat a szekrényből.
- Dehát nem azt mondta kb 1o mp-cel ezelőtt nagyon határozottan, hogy nincs....?

- Mondani mindent lehet.

- :-))))))

Határozottan finom a sör gyömbérrel.