Az ablakból néha elnézem őket,
hogy vacogó szélben, gallyal hátukon
mint cipekednek hazafelé --
vagy tikkadt nyárban, a tornácon
hogy üldögélnek a napsugárban --
vagy téli estén, kályha mellett
hogyan alusznak jóízüen --
nyujtott tenyérrel a templom előtt
úgy állnak búsan, csüggeteg,
mint hervadt őszi levelek
a sárga porban.
És ha az utcán bottal bandukolnak,
idegenül néz a napsugár is
és oly furcsán mondja
"Jónapot, bácsi."
A nyári Nap,
a téli hó,
őszi levél,
tavaszi friss virág
mind azt dalolja az ő fülükbe:
"Élet-katlanban régi étek,
élet-szekéren régi szalma,
élet-gyertyán lefolyt viasz:
téged megettek,
téged leszórtak,
te már elégtél:
mehetsz aludni..."
Olyanok ők,
mint ki utazni készül
és már csomagol.
És néha, hogyha agg kezük
játszik egy szőke gyerekfejen,
tán fáj, ha érzik,
hogy e két kézre,
dolgos kezekre,
áldó kezekre
senkinek sincsen szüksége többé.
És rabok ők már,
egykedvü, álmos, leláncolt rabok:
hetven nehéz év a békó karjukon,
hetven év bűne, baja, bánata --
hetven nehéz évtől leláncolva várják
egy jóságos kéz,
rettenetes kéz,
ellentmondást nem tűrő kéz
parancsszavát:
"No gyere, tedd le."
A zenét is megtaláltam hozzá:
14 megjegyzés:
Nahát, sose hallottam/olvastam ezt a verset. Hihetetlen, hogy egy 16 éves írta.
Este majd meg is hallgatom.
helyesbítenem kell, mert még csak 15 éves volt.
hú... van két rész a zenében, amitől mindig egyfolytában ráz a hideg, akárhanyadszorra hallgatom. az egyik az élet-katlanos rész, a másik meg a vége, a "no gyere, tedd le". énekelni is nagyon megható, de így kívülről hallani az akkordokat, a dinamikáját, az egész erejét... a szövegről nem is beszélve. nem is tudom miért jutott eszembe reggel... talán a nagymamám kapcsán nagyon sokat gondolok az öregségre mostanában.
kivételes kamaszgyerek volt Weöres Sándor, még ez is a gondolatom volt... nem lehetett könnyű neki a testében ilyen érett lélekkel.
Ezt köszönöm, tényleg nagyon szép. És valóban hihetetlen, hogy egy 15 éves fiú írta...
:-))) ilyen fiatalok is voltak. azért biztos vannak kivételes fiatalok ma is, ha nem is annyira extrán, mint ő volt, olyan nem terem azért minden fán. (talán az indigó gyerekek lehetnek hasonlóak, nem?)
'kivételes kamaszgyerek volt Weöres Sándor'
Szerintem kivételes "EMBER VOLT Ő' ... nem is KICSIT ...
:)
http://wwwold.sztaki.hu/~smarton/vegtelen/weores.htm
Nagyon jó kis irományok vannak itt.
na hát ebben tutira egyetértünk (mármint a kivételes ember volt ő nem is kicsit megjegyzésre gondolok).
talán emlékszel, hogy a teljesség felé című kötet megvan nekem. rengetegszer olvastam, Neked is olvastam belőle írásokat, és Anyud szülinapjára is onnan írtam az idézetet. viszont szerintem mindenki örül, ha megtudja, hogy hol található meg a neten, úgyhogy nagyon köszcsi a linket.
Szia !
Igen, emlékszem, hogy megvan Neked is és szerintem Te is tudod, hogy nekem is megvan a kötet (bár ebben nem vagyok egészen biztos). Csak megtaláltam a neten is és gondoltam belinkelem ide, mert nekem nagyon tetszettek/tetszenek Weöres Sándor írásai és gondoltam talán másq is szívesen szemezget belőle. :)
Jóéjt !
Mivel nem tudom szerkeszteni hozzászólásom, ezért egy -q betűt itt eszközölnék.
Jó éjt !
Mi most tanuljuk ezt a kórussal, és számomra is megrázóan mély és szép... Elképesztő egy 15-16 évestől, de Weöres Sándor később is igazolta, hogy ez nem egy "véletlen kicsúszott" vers, egész életműve alátámasztja kivételességét.
Sajnos nem érhette meg, hogy kiforrottá és közismertté váljon, de ehhez hasonló ígéretes adottságokkal volt megáldva Herbszt Zoltán (1959-1981) is. Az ő verseiből kevés található meg az interneten, főleg teljes egészében, de tavaly egy terjedelmes kötetben jelent meg életműve (Egyszer még visszajövök). Tőle kicsit hasonló ehhez az Őket siratom c. vers.
ui.: Ha jól látom, a csatolt videó már nem működik, itt egy link egy másikhoz:
http://www.youtube.com/watch?v=E_gZ9qPDYi4
köszi a linket. sajnos már nem tudok bejutni a szerkesztéshez, mert elfelejtettem a jelszót, így nem tudom kicserélni a megtekinthetőre, de nagyon jó, hogy megírtad. örülök, hogy neked is tetszik a zene és a vers. nagyon szerettem én is énekelni, sajnálatomra elég rég került utoljára műsorra a kórusunkban.
egyébként nem gondoltam, hogy még mindig van, aki olvasgatja ezt a blogot, azt meg főleg nem, hogy még érkeznek megjegyzések. nagyon jó, hogy így van. :)
ja, azt meg elfelejtettem kérdezni, hogy ha jól láttam, 22 évesen halt meg az a költő, akiről írtál, és kiadták áz életművét posztumusz? sose hallottam a nevét. majd megnézem., köszi.
A blogra úgy jutottam el, hogy a versre kerestem rá. A mi kórusunk is énekelte régebben is, de én akkor még nem is gondoltam, hogy egyszer a tagja leszek, és nem is hallottam tőlük.
Herbszt Zoltán pedig valóban 22 évesen halt meg. Életében csak folyóiratokban jelent meg néhány műve, illetve egy szegedi egyetemi antológiában. Először 1986-ban adtak ki egy válogatás kötetet verseiből Kőtollú madár címmel, ez online antikváriumban is megtalálható, pl. itt:
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=kotollu-madar&ID=3401
Ezt követte 1992-ben egy ezzel sokban átfedő, valamivel bővebb válogatás, a Zsoltár a sötétben, ami többek közt itt fellelhető:
http://www.konyvbarlang.hu/szepirodalom-38-almenuvel/versek-eposzok/herbszt-zoltan-zsoltar-a-sotetben-61886.html
2011-ben pedig - 30 évvel halála után megérkezett az összes egybegyűjtött művét tartalmazó, Egyszer még visszajövök c. kötet. Ezt szülővárosában, Sopronban adták ki, nem tudom, országos forgalomban fellelhető-e, a neten nem találtam meg. Mint ahogy - legalábbis teljes terjedelmében - az általam hivatkozott, Őket siratom című versét sem. Egy-két verse szerepel különböző blogokon, többek közt az enyémen is, amit egyébként elég rég nem látogattam én magam sem. Ezen kívül egy kis összeállítást születése 50. évfordulója alkalmából jómagam is készítettem 2009-ben, amit 100 példányban fénymásolva szórtam szét akkor éppen ott tanuló egyetamistaként Pécs néhány pontján. Ennek elektronikus változata megvan a gépemen, ha érdekel, el tudom küldeni (az én e-mail címem: nbence86@yahoo.com).
Megjegyzés küldése