I-E-H-O-U-A

Ezt olvasom a hinduizmusról szóló könyvben: "A hangok minden ősi kultusz misztikájában nagy szerepet játszanak. A héber Jehova (Isten) szó például az öt magánhangzóból áll, középütt a minden hangok alapjával, a tiszta lehellettel, a h-val: I-E-H-O-U-A. A h-hang valójában nem egyéb, mint a hallhatóvá vált lehellet..."

Újpest, Szent István téri buszmegálló. A 3o-as buszra várva mosolyogva ácsorogtam (nem értem egyébként miért mosolygok folyton mostanában, egyszerűen nem bír lehervadni a képemről. Pedig 3-4 órákat alszom, hihetetlenül sokat vállaltam be, és komoly erőfeszítés nyitva tartani a szememet, de a szám örökké fölfelé görbül. Annyira békés és energiával teli minden itt belül, és ennek annyira örülök :-))). Nem beszélve arról, hogy olyan szépen tudnak az emberek visszamosolyogni.) Tehát állok, mosolygok békésen, amikor is odaléptek hozzám ők ketten. Azonnal tudtam miről lesz szó, hát én szépen rájuk is mosolyogtam rendíthetetlenül.

- Elnézését kérem. Feltehetek egyetlen kérdést? - kérdezte a kommunikatívabb. :-)
- Hát hogyne, tessék csak bátran. :-)
- Ön szerint mitől lehetne jobb a világ? Mitől változna meg ez a sok rossz? :-)
- Attól, ha több taoista és buddhista szerzetes lenne és tanítana köztünk. :-)
Csend, tétovább a mosoly (nem én mosolyogtam tétován, én továbbra is ugyanúgy mosolyogtam).
- Értem, érdekes. De akkor ön szerint mikor oldódna meg ez a rengeteg probléma az emberekkel, a világgal? :-/
- Akkor, ha mindenki megvilágosodna, és már csakis olyan lelkek születnének a testekbe az újabb és újabb újjászületések során, akiknek nem kellene már megtapasztalniuk azokat a "rossz" dolgokat, amiket még úgy tűnik meg kell. :-)
- Hát nagyon érdekes, de én nem erre gondolok ám, hanem a Bibliára... :-)
- Én azt tudom, hogy arra gondol, de mindenki szabadon megválaszthatja a világnézetét, és én ezt választottam. :-)
- Akkor önök nem hisznek a teremtésben? :-/
- Dehogynem. Nem zárja ki. :-)
- De ezzel az erővel akár állatnak is teremthetne miket az Isten... :-(
- Annak is teremt... :-D
- Jajj! :-o - kiáltott fel, majd iszonyú rémülettel a hatalmasra kerekedett szemében sarkon fordult és elfutott.

Közben jött a busz, és én végigröhögtem az utat Újpestről a Hősök teréig. Nem őket röhögtem ki, a helyzet volt annyira komikus. Pedig már régóta nem is idegesítenek egyáltalán (azelőtt ez nem volt elmondható...) Az a vicces, hogy egyszer vagy 15 éve is volt egy ilyesfajta találkozásom Jehova tanúival, és akkor is épp nem kértem meg őket, hogy hagyjanak békén, hanem kicsit közlékenyebb hangulatban voltam. Mindenfélét összehablatyoltam nekik a filozófiáról, meg Jungról és Adlerről - akikről ugyan nem tudtam olyan nagyon sokat, de olyan klafi tudományosan hangzott, amiket mondtam. Akkor azt az eszmefuttatást többperces néma csend követte, aztán csak annyit mondott a bácsi, hogy okosan beszéltem, és elköszönt minden további próbálkozás nélkül. Pedig akkor még csak összehordtam mindenfélét, amit épp akkoriban olvastam és eszembe jutott, de nem sok fogalmam volt arról igazán, amit rizsáltam, meggyőződésem meg főleg nem nagyon volt az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Ma pedig pontosan tudtam, hogy mit beszélek, hiszen (az állati testben való reinkarnálódást kivéve, amiről nem igazán tudom mit gondoljak, bár a hinduk szerint lehetséges) hiszem is azokat a gondolatokat, amiket elmondtam, és az egész életemet ezeken az alapokon élem egyre inkább. És mindkét esetben: tanácstalanok voltak, hogy mit kell ilyenkor mondani, hogy kell viselkedni. Egyszerűen nem tudtak érvelni, mert a használati utasításban nincs benne, hogy mi a teendő ilyen esetben, amikor valaki más világnézetű, ismeri a Bibliát, és még Istenben is hisz - csak nem úgy, ahogy ők.

Persze nem bántom őket, távol álljon tőlem, hiszen csak azt az örömöt és jó érzést akarják mindenkivel megosztani, amit ők éreznek és tapasztalnak, ami nagyon jó.
Épp csak az erőszakos térítést senki nem csípja...

(Ebben a pillanatban jutott eszembe az, hogy a bigottan vallásosak között már láttam olyat, aki majdnem nekiment egy másik embernek gyűlölködve, mert az nem akart megtérni a hatására, mert (hogy lehet az?) nem tudta nagy hirtelenséggel átérezni a LÉNYEGET, amit lehet, hogy legrosszabb esetben az ember egész életében keres, és soha nem talál meg; vagy néha pillanatokra megérezhet öntudatlanul, de szinte rögtön visszasüpped a hétköznapok reménytelenségébe; vagy hosszú és rögös keresőúton megtalálhat a folyamatos keresés végén a megvilágosodás során. A térítők fájdalommentes megváltást ajánlanak, de ilyen nincs. Kemény munka és fájdalom. Igaz, hogy az elején még elképzelhetetlen a vége, és az is igaz, hogy a megváltás mindenkinek mást jelent, mert mindenkinek más területen akadnak problémái. Van, aki a munkájával kapcsolatban küzd, van, akinek a párkapcsolat nem megy, van akinek más. Nincs instant megváltás és tömeges sincs. Mindenki a saját tempójában váltódik meg AKKOR, ha elindul a megváltás útján. És mindenki más ösvényt jár be más, megoldásra váró feladatokkal. És senki külső ember nem tudja nekünk megmondani, hogy mi számunkra a megváltás. Mert az egyénre szabott. És kizárólag mi magunk vagyunk képesek megtalálni, kizárólag a saját magunkét. Na ezért sem lehet tömeges az üdvözülés, azt gondolom. És aki ezeket tudja, az már nem akar minden áron és mindenkit téríteni, mert belátja, hogy ami az ő útja, nem biztos, hogy a másé is, de az nem baj, és neki is meg mindenkinek van egy személyes útja, és azt kellene mindenkinek megtalálnia magában és követnie, mert azzal teszi a legjobbat a világnak!
De kár, hogy ezt az erőszakosabb térítők nem tudják...)