Világbéke! Hol...?

Bocsánat, átszerkesztettem, megvolt az okom... De a címet azért meghagytam, és az eredeti bejegyzés többi részét pedig piszkozatként eltettem későbbre, hátha mégis úgy gondolom. De most nem úgy gondolom.

Csodálatos nap volt. Még talán soha életemben nem éltem meg ilyen lelki békességet és nyugalmat, mint ma. A Caminon lehet, de ez ott természetes, és amióta igazán tudatosan élem az életet (kb december vége) biztos, hogy nem tapasztaltam meg ilyet. Előtte meg sőt pláne tuti. Szombathely felé a vonaton végig meditáltam a majdnem 3 órát, úgy, hogy nem aludtam el és gondolataim sem nagyon voltak. Csak léteztem. Hihetetlen élmény! Minden nap elég sokat meditálok mostmár azóta, hogy egyszer megtapasztaltam ezt a "levés" érzést. Azóta egyre hosszítom az ebben az állapotban levés idejét. Jó gyakorlat is és rengeteg energiát ad. Mostanában nagyon keveset aludtam (és már jelzett a szervezetem, hogy ideje pihenni kicsit, mert lerottyanás lesz a dologból hamarvást, ha így folytatom. Ezekre a jelekre is figyelek már tudatosan, de most nem ez a lényeg, mert nem ezt kezdtem mesélni), és volt úgy, hogy reggel 8-kor kezdődött az első órám, az utolsó pedig este 1/2 8-kor fejeződött be, és hát amikor már egy pár hete ezt csináltam kb 4 óra alvással, akkor voltak napközben pillanatok, amikor össze bírtam volna zakkanni néhányszor. Félelmetes volt az első alkalom, amikor kipróbáltam a napközbeni 1o perces meditálást és olyan érzés volt, mintha 2 órát aludtam volna... Azóta napközben rendszeresen be szoktam kunyizni magam egy üres terembe 1o percre a nyelvisiben és "alszom" :-))). Képes vagyok reggel felkelni 5-kor, hogy meditáljak. Már elképzelni sem tudom anélkül a napot.

Hazafelé a vonaton akadt egy útitársam, aki kb két órát végigmonológozott. Folyamatosan szidott mindent (igen, igen! A politikát is, meg az egészségügyet, meg azokat főleg, akik mindent szidnak, na mert arra ő ám egyáltalán nem kíváncsi :-)))) hehe. Viccesnek találtam, csak mosolyogtam egyetlen szót sem szólva). Mindegy, azért elcsíptem egy félórát meditálásra, bár ő közben folyamatosan mondta. Az ember megtanul bárhol, bármilyen helyzetben meditálni, ha sokat gyakorol.

(Most kezd egyébként biztosan beérni az a sok spirituális gyakorlás április óta. Néha azt éreztem, hogy nincs értelme, mert nem érzékeltem a haladást, de december vége óta folyamatosan kiderül és visszaigazolódik, hogy az ember akkor is halad masszívan, amikor nem érzi. Csak akkor is csinálni kell. Mostmár nem is tudnám másképp.)